Leander magr�l val� szapor�t�sa

 

A leandert els�sorban dugv�nyr�l (�gr�l) gy�kereztet�ssel szapor�tjuk. Ebben az esetben az anyan�v�nnyel megegyez� sz�n� �s tulajdons�g� n�v�nyt kapunk. Vir�gz�sa m�g abban az �vben de legk�s�bb a k�vetkez� tavasszal vagy ny�r folyam�n bek�vetkezik.

Napjainkban azonban egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvend a magr�l val� szapor�t�sa. Az �gy l�trej�tt n�v�ny�nk a vir�g sz�n�ben, alakj�ban, n�veked�si habitus�ban is elt�r� lehet az anyan�v�nyt�l melyr�l a magok sz�rmaznak.

Magvet�ssel k�l�nleges egyedi sz�n� �s vir�g form�j� fajt�kat hozhatunk l�tre. Ennek alapvet� felt�tele, hogy min�l t�bb egym�st�l elt�r� sz�n� �s form�j� vir�g fajta legyen az �llom�nyunkban, mert csak ez�ltal keveredhetnek porz�s sor�n a g�nek. Ha csak r�zsasz�n vir�g� szimpla �s dupla fajt�ink vannak, akkor a magvet�s sor�n is csak r�zsasz�n sz�n� n�v�nyt kapunk, maximum a form�ja elt�r� lehet az anyan�v�nyt�l amelyr�l a magok sz�rmaznak.

A magr�l val� szapor�t�s h�tr�nya a dugv�nyoz�ssal szemben, hogy a magoncok els� vir�gz�sa �tlagban 3-5 �ves korban kezd�dik. Vannak olyan egyedek amik m�r 1,5-2 �ves korban is hozhatnak vir�got, de ez el�g ritk�n fordul el�.

M�hek, rovarok, j�volt�b�l beporz�st k�vet�en a ny�r folyam�n a n�v�nyen szivarszer� magtokok fejl�dnek.

 

Kism�ret� n�v�ny�nk eset�ben a ny�r folyam�n nem �rdemes 1 magtokn�l t�bbet meghagyni, mert a magok kinevel�se sok energi�t vesz el a n�v�nyt�l. K�zepes �s nagyobb n�v�ny eset�ben is maximum 2-3 magtokot hagyjunk. Enn�l t�bbet nem �rdemes meghagyni, egyr�szt ne vegyen el a n�v�nyt�l a felesleges energi�t vir�gz�s alatt, m�sr�szt egy magtokban ak�r sz�zn�l is t�bb mag n�vekedhet.

T�bb szempontb�l is azoknak a magtokoknak meghagy�sa a legide�lisabb amelyek az els� “f�vir�gz�s” alatt ker�ltek beporz�sra, mivel ekkor vir�gzik az �llom�nyunk java r�sze ez�ltal nagyobb az es�ly a g�nek (sz�nek,form�k) kevered�s�re, m�sr�szt a magtok k�pes lesz a teleltet�s alatt be�rni.

A magtokok be�r�se a teleltet�s alatt megy v�gbe �ltal�ban janu�rt�l-m�rciusig. A z�ld magtok �r�se sor�n s�t�t v�r�ses barna majd s�t�tbarna sz�n� lesz. Teljes be�r�sre a tok kisz�rad �s kett�v�lik, a magok l�that�v� v�lnak, kifordulnak a tokb�l. 

 

 

 

Az �r�s v�ge fel� c�lszer� 2-3 naponta megn�zni a tokokat nehogy a magok sz�tsz�r�djanak a teleltet�ben, de k�thet�nk a magtokra pap�rzacsk�t is, �gy megakad�lyozzuk a magok sz�tsz�r�d�s�t.

XXX 

 

 

A magtokok m�rete �s az ezekben l�v� magok m�rete, sz�ne �s form�ja elt�r� lehet egym�st�l.

 

 

 

�ltal�ban a nagy magtokban nagyok a magok �s j�val cs�rak�pesebbek. A kisebb magtokok javar�szt apr�bb magokat rejtenek magukban, �s kevesebb lehet a cs�rak�pes magok sz�ma is, de ez nem minden esetben van �gy.

Mint az is, hogy nem minden fajt�nak lesznek cs�rak�pes magjai. A legcs�rak�pesebbek a szimpla vir�g� fajt�k magjai, de lehetnek ezekb�l is olyan fajt�k melyeknek nagyon neh�z a magr�l val� szapor�t�sa.

A dupla �s tripla fajt�kon is lesznek magtokok csak nehezebben �s nem biztos, hogy a benne l�v� magok cs�rak�pesek is.

Pl.:

– Mont Blanc (dupla feh�r) nagy a magtokja, de a benne l�v� magok apr�k,

– Dupla vir�g� fajt�kon is lehetnek cs�rak�pes magok Provence, Mont Blanc, Roseum Plenum, Luteum Plenum, Tamoure, Oasis…stb

– Marie Gambetta, Harriet Newding szimpla vir�g�ak, ennek ellen�re neh�z a magr�l val� szapor�t�sa

 

Cs�r�ztat�s �s vet�s

 

A vet�s, vagy v�zben val� cs�r�ztat�s legide�lisabb id�pontja a febru�r-m�jus k�z�tti id�szak, mivel a magok ilyenkor m�g “frissek”, m�sr�szt a j� id� bek�sz�nt�vel min�l el�bb a meleg, szabad leveg�re helyezhet�ek.

 

V�zes m�dszer:

 

Az apr� �s nehezen cs�r�z� vagy k�l�nleges fajta magjait c�lszer� v�zben cs�r�ztatni.

Enn�l a m�dszern�l el�ny, hogy hamar ak�r 2-3 nap alatt kider�l, hogy val�ban cs�rak�pes-e a mag.

H�tr�nya, hogy ha cs�r�z�s ut�n nem id�ben helyezz�k a f�ldbe, akkor a kis szikleveles n�v�nyt m�r nehezebb el�ltetni a megny�lt kunkorod� sz�ra miatt.

Enn�l a m�dszern�l egy m�anyag vagy �veg t�lk�ba vizet �nt�nk, vegyesen vagy fajt�nk�nt a v�zbe sz�rjuk a magokat, majd meleg, vil�gos helyre rakjuk �s v�rjuk a cs�ra megjelen�s�t.

XXX

Ha sikeres a cs�r�z�s, akkor a v�z tetej�n �szk�l� magok elkezdenek les�llyedni. El�sz�r a cs�ra (gy�k�r), majd a k�t kis sziklev�l is megjelenik.

Ezeket a magokat �rdemes m�g a cs�ra (gy�k�r) megjelen�sekor f�ldre helyezni majd �vatosan 1-2mm v�konyan puha f�ldet szit�lni r�. Ezut�n m�g ig�nyelnek �lland� meleget, sok f�nyt, locsol�st �s lehet m�g f�liatakar�st is adni nekik.

Ha viszont m�r kib�jt a k�t kis sziklev�l �s van el�g hely�nk, akkor m�r k�l�n-k�l�n is ki lehet cserepezni �ket,, kis t�zdel� vagy magoncos cserepekbe.

 

F�ldbe vet�s:

 

A m�sik legegyszer�bb �s legk�nnyebb m�dszer a magok f�ldbe val� vet�se.

 

Enn�l nincs m�s tennival�nk, mint fogunk egy magasabb fal� lyukas alj� m�anyag lehet�leg �tl�tsz� dobozt, amit f�lig megt�lt�nk f�ldel �s r�helyezz�k egy hungarocel t�lc�ra.

 

XXX

 

A f�ld lehet b�rmely �ltal�nos vir�gf�ld, egy kis homokkal vagy perlittel keverve.

Legjobb a C-t�pus� balkonf�ld, ugyan �gy homokkal vagy perlittel keverve.

Miut�n a m�anyag ed�nyt f�lig t�lt�tt�k f�ldel, kiss� t�m�r�tj�k, majd j�l �titatjuk a f�ldet v�zzel.

XXX

Ha a f�ld nagyj�b�l besz�vta a vizet, a f�ldre helyezhetj�k a magokat.

XXX

Aj�nlott 1-2 cm t�vols�gra rakni egym�st�l, majd puha szit�lt f�lddel takarjuk 1-2 mm v�konyan.

�ppen csak befedje a f�ld magot, az sem gond, ha n�hol kil�tszanak.

�vatosan ism�t meglocsoljuk.

Ekkor locsolhatunk gyenge gomba�l�s Dithane-s v�zzel, mert ezzel elker�lhet� lesz a pal�ntad�l�s.

XXX

Ezt k�vet�en a dobozunk tetej�t folpack f�li�val takarjuk, amelynek a tetej�t p�r helyen kilyukasztjuk.

Tessz�k ezt az�rt, hogy a szell�z�s megfelel� legyen, mert nem szabad, hogy a magok bef�lledjenek, berohadjanak. Ezut�n meleg �s vil�gos helyre tessz�k. Erre a legalkalmasabb a szobai radi�tor feletti ablakp�rk�ny. Ezek ut�n ne feledkezz�nk meg a magok locsol�s�r�l �s p�r�san tart�s�r�l.

Ha sikeres volt a f�ldben val� vet�s, p�r nap (5-8 nap) eltelt�vel kib�jik a k�t kis sziklev�l a f�ldb�l.

Hogy milyen hamar kezd�dik a kib�j�s az fajta f�gg�. Egyes fajt�k magjain�l ak�r 4 nap m�lva m�r l�that�ak a lev�lk�k megjelen�se, de vannak nehezebben kel� fajt�k is, amiknek ak�r 8-10 napra is sz�ks�g�k van ugyanehhez.

XXX

Miut�n sikerrel kikeltek a magok �s el�rt�k a 4-6 leveles kort,m�r kaphatnak heti 1 alaklommal gyenge leander t�poldatos vizet.

Ilyen korukban ak�r megkezd�dhet a kicserepez�s�k is, nem felt�tlen kell megv�rni a nagyobbacska m�retet. Tapasztalatom, hogy min�l t�bbsz�r kapnak friss f�ldet �s egy picik�vel nagyobb cserepet ann�l eg�szs�gesebben �s gyorsabban fejl�dnek.

A j� min�s�g� f�ld, �lland� napf�ny �s meleg, a megfelel� locsol�s �s p�ratartalom nagyban befoly�solja a magoncok els� vir�gz�s�nak id�pontj�t.

N�veked�s�k sor�n locsol�skor t�poldatot is adhatunk nekik, de erre elegend�, ha 10-14 naponk�nt ker�l sor. Nem szabad t�lt�pozni a gyors vir�gz�s c�lj�nak rem�ny�ben, mert felny�lt, gyenge �s elsatnyult n�v�nyk�ket kapunk �s ez�ltal fog�konyabbak lesznek a k�l�nf�le gomb�s, bakt�riumos �s v�rusos betegs�gekre.

 

Magoncok teleltet�se:

 

A febru�rban �s m�jusban elvetett magokb�l �szre sz�p nagyobbacska magoncokat nevel�nk, amik minden gond n�lk�l k�nnyen �tteleltethet�ek.

Ha nem cserepezt�k m�g k�l�n-k�l�n �ket �s a magvet� ed�nyben maradtak, �rdemes f�ldet a t�v�kh�z sz�rni. T�bb f�lddel k�nnyebben �tv�szelik a teleltet�st.

Behord�s el�tt minimum egyszer �rdemes felsz�v�d� gomba�l�s permetszerrel lepermetezni �ket.

Teleltetni lehet vil�gos vagy s�t�t hideg helys�gben. �gyelj�nk arra, hogy a h�m�rs�klet vil�gos helys�gben ne legyen magasabb 10-14 fokn�l, mert ebben az esetben megindul a n�veked�s, ami felny�lt �s elv�konyodott hajt�sv�geket eredm�nyez. Ha ez megt�rt�nt az sem nagy baj, a 6. lev�l felett visszacs�pj�k �s ez�ltal m�g bokrosod�sra is serkentj�k magoncunkat.

Eg�szs�ges j�l begy�keresedett �s fejlett magoncokat sz�pen, minden gond n�lk�l �t lehet teleltetni ak�r hideg 6 fokos s�t�t pince helys�gben is.

A magoncok locsol�s�ra nagyobb gondot �s odafigyel�st kell ford�tani, teleltet�s alatti kisz�rad�suk k�nnyen kipusztul�sukhoz vezethet.

Tavasszal a fagyok elm�lt�val �jra kihelyezhet�ek a kertbe.