Növényeink kártevői

Takácsatka

A meleg,száraz,szellőtlen környezetet kedvelő takácsatkák dísznövényeink talán egyik legfélelmetesebb kártevője. Pont azokat a feltételeket kedvelik amiket a mi mediterrán növényeink.

Kártétele olykor már kora tavasszal is gondot szokott okozni de ha beköszönt az igazi nyár akkor megeshet,hogy túlságosan elszaporodnak és "falánkságuk" nem ismer határt. Pár nap alatt is képesek teljes csúffá tenni növényeink levélzetét.

Ezek a szabad szemmel nem igen látható parányi pókra hasonlító kártevők a széllel,atkás növénnyel,madarak tollával jutnak egyik helyről a másikra. De önállóan is útra kelhetnek a növények között. A levelek alsó  fonákján élnek, kifejlett példányok a levél felső részén is észrevehetőek. Kifejlett nőstények a szár repedéseibe,levelek fonákjaira rakják tojásaikat.

Szúró szájszervükkel átszúrják a levél szöveteit majd a nedvét szívogatják, szívás helyén hegesedést hagyva maguk után mert a nyála a növény számára "mérgező" anyagot tartalmaz..

Idősebb,erősebb leveleken apró fehér pöttyök láthatóak, nagymértékű szívogatásnál szinte teljesen kifehéredik a zöld levél.

A fiatal, zsenge hajtásokon, leveleken fehéres-sárgás pöttyök,hegek keletkeznek. A zsenge levél deformálódik,felülete érdes tapintásúvá válhat.

A levélen keletkezett szívásnyomok és hegek nem regenerálódnak ezért végleg megmaradnak, ezek örökre tönkretéve a levélzet díszítő értékét.

Nem mindig egyszerű de kártétele ellen többféle képen védekezhetünk.

- Ragadozó atka betelepítése

- Tavaszi, őszi lemosó permetezés

- Növényeinket rakjuk olyan helyre,hogy a lombozatát jól átjárja a szellő,ne zsúfoljuk őket össze szorosan a házfal mellé.

- Nem virágzó magoncok esetében nagyon hasznos a "tusolva" locsolás, ezzel jól bepárásítjuk a környezetüket, és elegendő víz éri a földjüket is.

Az atkák nem szeretik a párás,nedves környezetet, ezért az időben észrevett atkásodásnál elegendő ha növényünket napi 3-4 alkalommal vízzel spricceljük. Vagy növényünket elfektetve locsolóslaggal alaposan leveretjük a levélzet alját is vízzel.

Ha a tusoltatás nem bizonyul elegendőnek akkor permetszerként a Nissorun,Sanmite,Flumite, vagy Vertimec és Ortus  valamelyikét.

Fontos,hogy a kezeléseket 5-7 naponként ismételjük meg legalább 3 alkalommal, a permetléhez javasolt tapadásfokozót önteni a jobb terülés és hatékonyság végett.

Nonit, káliszappan már magában is gyérítő hatással van az atkákra.

Bio megoldások:

Ragadozó atka betelepítése, Natúr Biokál, növény gyakori tusolása vízzel

Pajzstetvek

Pajzstetvek több fajtája is károsítja növényeinket hazánkban. Mint például a leander pajzstetű, gyapjas pajzstetű,kaktusz pajzstetű, citrom pajzstetű....

A nőstények és a hímek különböznek egymástól, a hímek szívó szájszerv nélküli apró kis szárnyal  rendelkező egyedek.

Kifejlett nőstények azok amelyek a viaszos pajzsukkal a növény szárára és levélzetére rátapadnak. Szívó szájszervüket a növénybe mélyesztik és a növény nedveivel táplálkoznak.

Szabad szemmel is jól észrevehetőek az apró kerek fehéres- barnás viaszos pajzsukról és az általuk kiválasztott ragacsos "mézharmatról". Ez utóbbin a korompenész alakulhat ki.

Általában petékkel szaporodnak de van a fajtái között elevenen szülő is. A nyáron lerakott petékből kikelő egyedek a szár repedéseiben vagy a növény földjében a gyökereken vészelik át a telet.

Pajzstetvek által leginkább kedvelt mediterrán növények a citrusok,leanderek,pálmák, sivatagi rózsa,plumeria, de előszeretettel szívogatják a gyümölcsfákat és számos kerti növényt is.

Pajzstetvek eltávolítása

Kismértékű elszaporodásukkor a vastag,bőrszerű levélzetről egy szivacs segítségével,szappanos vízzel könnyen lemoshatóak,letörölhetőek.

Erősebb fertőzés vagy kis sérülékeny levélzet esetén ajánlott a felszívódó permetszeres kezelés. Fontos,hogy a levélzet lepermetezése mellett a földet is locsoljuk be hiszen abban is lehetnek lerakott peték.

Ha viszont csak kontakt szerünk van akkor a kezelést ismételjük meg 7-10 nap múlva is. Az elpusztult nőstények maradványai nem minden esetben potyognak le a levelekről, szárakról, ezért érdemes az utolsó kezelést követően a 3. vagy 4. napon slaggal leveretni a növényünket.

Pajzstetvek elleni permetszerek

Káliszappan, Vektafid S, Biola, Vape-Garden Fito pajzstetű ellen.

Mospilan, Actara, Vertimec, Chess de ezeket csak súlyos fertőzés esetén használjuk.

Bioszerek: ezek nem alkalmasak a végleges kiirtásukra inkább csak riasztó vagy enyhe gyérítő hatással lehetnek rájuk, almaecetes oldat (0.5l víz és 2 évőkanál almaecet)

Fokhagymás-parafinolajos-szappanos oldat.

Levéltetvek

Már kora tavasszal megjelennek és a fák,bokrok,zsenge hajtásaira,rügyeire telepedve a növény nedvét szívogatják. Legismertebb fajtái a zöld,sárga és fekete színű levéltetű.

Levéltetvek az egyik legnagyobb vírusterjesztők! Több mint 100 fajta vírust és baktériumot képesek elterjeszteni rövid időn belül.

Legtöbb fajtája vándorló életet él és mivel vándorolnak egyik növényről a másikra így a beteg vírussal,baktériummal fertőzött növény kiszívott nedveit átviszik másik növényre is, ezáltal azt is megbetegítik. De vannak olyan fajtái is amelyek egész életük során csak egy adott növényfajta nedvét szívják és nem mennek másfajta növényre, ilyen pl. a rózsa levéltetű. A levéltetveknél is úgy mint a pajzstetveknél van szárnyas és szárnyatlan egyed. Szárnyatlan egyedeik telepednek meg a friss hajtásokon. A szárnyas egyedek a „fuvarosok”,ők szállítják a szárnyatlanokat egyik növényről a másikra.

Megjelenésük látható jelei a levelek pöndörülése,sárgulása, a hajtások elsatnyulnak és megállnak a növésben.

Ezenkívül a tetvek által kiválasztott mézharmattól ragacsos bevonat képződik ami a gombabetegségeknek (korompenész)igen csak kedvez.

Kevesen tudják de a levéltetvek szoros barátságban élnek a hangyákkal. A hangyák előszeretettel lakmároznak a tetvek által kiválasztott mézharmatból. Képesek a tetvek szállításában is segédkezni, minél több hajtásra visznek tetveket annál több mézharmathoz jutnak.

Védekezés a kártételük ellen többféle képen is lehetséges. Ha tehetjük ültessünk levendulákat a kertünkbe ennek illóolajai és illata elűzi a kártevőket a növényeinktől.

Ha csak elszórtan tapasztaljuk a megjelenésüket akkor általában elég egy vizes leveretés és egy házilag elkészített környezetbarát oldattal lefújni a növényt.

Káliszappanos oldattal, Biola, Vekteafid A,

Szalmiákszeszes oldat: 5dl víz,2 evőkanál szalmiákszesz,

Csalánleveles-fokhagymás-szappanos oldat: 1l víz, 2 marék csalánlevél, 3-4 gerezd fokhagyma 1 teáskanál káliszappan

A csalánlevelet,reszelt fokhagymát leöntjük meleg vízzel majd állni hagyjuk 4-5 napot,majd leszűrjük és hozzáadjuk a teáskanálnyi káliszappant.

Hasznos lehet még kihelyezni színcsapdát (sárga ragadós lapok) amelyek nagyon hatásosak télikertben,fóliasátrakban.

De ha megjelenésük tömeges és a levelek is már összesodródtak és egyszerre sok növényünket is károsítják akkor használjunk lehetőleg valamilyen felszívódó permetszert a biztos irtásuk érdekében.

Kontakt szereknél ismételjük meg a kezelést 7-10 nap múlva.

Pirimor 50wg(felszívódó) csak a levéltetveket pusztítja más rovart nem

Teppeki 50wg (felszívódó)

Chess 25wp (felszívódó) hosszú hatástartalmú szer

Mospilan (felszívódó)

Actara (felszívódó)

Talstar 10ec (kontakt)

Karate (kontakt)

Decis (kontakt)