N�v�nyeink k�rtev�i

Tak�csatka

A meleg,sz�raz,szell�tlen k�rnyezetet kedvel� tak�csatk�k d�szn�v�nyeink tal�n egyik legf�lelmetesebb k�rtev�je. Pont azokat a felt�teleket kedvelik amiket a mi mediterr�n n�v�nyeink.

K�rt�tele olykor m�r kora tavasszal is gondot szokott okozni de ha bek�sz�nt az igazi ny�r akkor megeshet,hogy t�ls�gosan elszaporodnak �s "fal�nks�guk" nem ismer hat�rt. P�r nap alatt is k�pesek teljes cs�ff� tenni n�v�nyeink lev�lzet�t.

Ezek a szabad szemmel nem igen l�that� par�nyi p�kra hasonl�t� k�rtev�k a sz�llel,atk�s n�v�nnyel,madarak toll�val jutnak egyik helyr�l a m�sikra. De �n�ll�an is �tra kelhetnek a n�v�nyek k�z�tt. A levelek als�  fon�kj�n �lnek, kifejlett p�ld�nyok a lev�l fels� r�sz�n is �szrevehet�ek. Kifejlett n�st�nyek a sz�r reped�seibe,levelek fon�kjaira rakj�k toj�saikat.

Sz�r� sz�jszerv�kkel �tsz�rj�k a lev�l sz�veteit majd a nedv�t sz�vogatj�k, sz�v�s hely�n hegesed�st hagyva maguk ut�n mert a ny�la a n�v�ny sz�m�ra "m�rgez�" anyagot tartalmaz..

Id�sebb,er�sebb leveleken apr� feh�r p�tty�k l�that�ak, nagym�rt�k� sz�vogat�sn�l szinte teljesen kifeh�redik a z�ld lev�l.

A fiatal, zsenge hajt�sokon, leveleken feh�res-s�rg�s p�tty�k,hegek keletkeznek. A zsenge lev�l deform�l�dik,fel�lete �rdes tapint�s�v� v�lhat.

A lev�len keletkezett sz�v�snyomok �s hegek nem regener�l�dnak ez�rt v�gleg megmaradnak, ezek �r�kre t�nkret�ve a lev�lzet d�sz�t� �rt�k�t.

Nem mindig egyszer� de k�rt�tele ellen t�bbf�le k�pen v�dekezhet�nk.

- Ragadoz� atka betelep�t�se

- Tavaszi, �szi lemos� permetez�s

- N�v�nyeinket rakjuk olyan helyre,hogy a lombozat�t j�l �tj�rja a szell�,ne zs�foljuk �ket �ssze szorosan a h�zfal mell�.

- Nem vir�gz� magoncok eset�ben nagyon hasznos a "tusolva" locsol�s, ezzel j�l bep�r�s�tjuk a k�rnyezet�ket, �s elegend� v�z �ri a f�ldj�ket is.

Az atk�k nem szeretik a p�r�s,nedves k�rnyezetet, ez�rt az id�ben �szrevett atk�sod�sn�l elegend� ha n�v�ny�nket napi 3-4 alkalommal v�zzel spriccelj�k. Vagy n�v�ny�nket elfektetve locsol�slaggal alaposan leveretj�k a lev�lzet alj�t is v�zzel.

Ha a tusoltat�s nem bizonyul elegend�nek akkor permetszerk�nt a Nissorun,Sanmite,Flumite, vagy Vertimec �s Ortus  valamelyik�t.

Fontos,hogy a kezel�seket 5-7 naponk�nt ism�telj�k meg legal�bb 3 alkalommal, a permetl�hez javasolt tapad�sfokoz�t �nteni a jobb ter�l�s �s hat�konys�g v�gett.

Nonit, k�liszappan m�r mag�ban is gy�r�t� hat�ssal van az atk�kra.

Bio megold�sok:

Ragadoz� atka betelep�t�se, Nat�r Biok�l, n�v�ny gyakori tusol�sa v�zzel

Pajzstetvek

Pajzstetvek t�bb fajt�ja is k�ros�tja n�v�nyeinket haz�nkban. Mint p�ld�ul a leander pajzstet�, gyapjas pajzstet�,kaktusz pajzstet�, citrom pajzstet�....

A n�st�nyek �s a h�mek k�l�nb�znek egym�st�l, a h�mek sz�v� sz�jszerv n�lk�li apr� kis sz�rnyal  rendelkez� egyedek.

Kifejlett n�st�nyek azok amelyek a viaszos pajzsukkal a n�v�ny sz�r�ra �s lev�lzet�re r�tapadnak. Sz�v� sz�jszerv�ket a n�v�nybe m�lyesztik �s a n�v�ny nedveivel t�pl�lkoznak.

Szabad szemmel is j�l �szrevehet�ek az apr� kerek feh�res- barn�s viaszos pajzsukr�l �s az �ltaluk kiv�lasztott ragacsos "m�zharmatr�l". Ez ut�bbin a korompen�sz alakulhat ki.

�ltal�ban pet�kkel szaporodnak de van a fajt�i k�z�tt elevenen sz�l� is. A ny�ron lerakott pet�kb�l kikel� egyedek a sz�r reped�seiben vagy a n�v�ny f�ldj�ben a gy�kereken v�szelik �t a telet.

Pajzstetvek �ltal legink�bb kedvelt mediterr�n n�v�nyek a citrusok,leanderek,p�lm�k, sivatagi r�zsa,plumeria, de el�szeretettel sz�vogatj�k a gy�m�lcsf�kat �s sz�mos kerti n�v�nyt is.

Pajzstetvek elt�vol�t�sa

Kism�rt�k� elszaporod�sukkor a vastag,b�rszer� lev�lzetr�l egy szivacs seg�ts�g�vel,szappanos v�zzel k�nnyen lemoshat�ak,let�r�lhet�ek.

Er�sebb fert�z�s vagy kis s�r�l�keny lev�lzet eset�n aj�nlott a felsz�v�d� permetszeres kezel�s. Fontos,hogy a lev�lzet lepermetez�se mellett a f�ldet is locsoljuk be hiszen abban is lehetnek lerakott pet�k.

Ha viszont csak kontakt szer�nk van akkor a kezel�st ism�telj�k meg 7-10 nap m�lva is. Az elpusztult n�st�nyek maradv�nyai nem minden esetben potyognak le a levelekr�l, sz�rakr�l, ez�rt �rdemes az utols� kezel�st k�vet�en a 3. vagy 4. napon slaggal leveretni a n�v�ny�nket.

Pajzstetvek elleni permetszerek

K�liszappan, Vektafid S, Biola, Vape-Garden Fito pajzstet� ellen.

Mospilan, Actara, Vertimec, Chess de ezeket csak s�lyos fert�z�s eset�n haszn�ljuk.

Bioszerek: ezek nem alkalmasak a v�gleges kiirt�sukra ink�bb csak riaszt� vagy enyhe gy�r�t� hat�ssal lehetnek r�juk, almaecetes oldat (0.5l v�z �s 2 �v�kan�l almaecet)

Fokhagym�s-parafinolajos-szappanos oldat.

Lev�ltetvek

M�r kora tavasszal megjelennek �s a f�k,bokrok,zsenge hajt�saira,r�gyeire telepedve a n�v�ny nedv�t sz�vogatj�k. Legismertebb fajt�i a z�ld,s�rga �s fekete sz�n� lev�ltet�.

Lev�ltetvek az egyik legnagyobb v�rusterjeszt�k! T�bb mint 100 fajta v�rust �s bakt�riumot k�pesek elterjeszteni r�vid id�n bel�l.

Legt�bb fajt�ja v�ndorl� �letet �l �s mivel v�ndorolnak egyik n�v�nyr�l a m�sikra �gy a beteg v�russal,bakt�riummal fert�z�tt n�v�ny kisz�vott nedveit �tviszik m�sik n�v�nyre is, ez�ltal azt is megbeteg�tik. De vannak olyan fajt�i is amelyek eg�sz �let�k sor�n csak egy adott n�v�nyfajta nedv�t sz�vj�k �s nem mennek m�sfajta n�v�nyre, ilyen pl. a r�zsa lev�ltet�. A lev�ltetvekn�l is �gy mint a pajzstetvekn�l van sz�rnyas �s sz�rnyatlan egyed. Sz�rnyatlan egyedeik telepednek meg a friss hajt�sokon. A sz�rnyas egyedek a „fuvarosok”,�k sz�ll�tj�k a sz�rnyatlanokat egyik n�v�nyr�l a m�sikra.

Megjelen�s�k l�that� jelei a levelek p�nd�r�l�se,s�rgul�sa, a hajt�sok elsatnyulnak �s meg�llnak a n�v�sben.

Ezenk�v�l a tetvek �ltal kiv�lasztott m�zharmatt�l ragacsos bevonat k�pz�dik ami a gombabetegs�geknek (korompen�sz)igen csak kedvez.

Kevesen tudj�k de a lev�ltetvek szoros bar�ts�gban �lnek a hangy�kkal. A hangy�k el�szeretettel lakm�roznak a tetvek �ltal kiv�lasztott m�zharmatb�l. K�pesek a tetvek sz�ll�t�s�ban is seg�dkezni, min�l t�bb hajt�sra visznek tetveket ann�l t�bb m�zharmathoz jutnak.

V�dekez�s a k�rt�tel�k ellen t�bbf�le k�pen is lehets�ges. Ha tehetj�k �ltess�nk levendul�kat a kert�nkbe ennek ill�olajai �s illata el�zi a k�rtev�ket a n�v�nyeinkt�l.

Ha csak elsz�rtan tapasztaljuk a megjelen�s�ket akkor �ltal�ban el�g egy vizes leveret�s �s egy h�zilag elk�sz�tett k�rnyezetbar�t oldattal lef�jni a n�v�nyt.

K�liszappanos oldattal, Biola, Vekteafid A,

Szalmi�kszeszes oldat: 5dl v�z,2 ev�kan�l szalmi�kszesz,

Csal�nleveles-fokhagym�s-szappanos oldat: 1l v�z, 2 mar�k csal�nlev�l, 3-4 gerezd fokhagyma 1 te�skan�l k�liszappan

A csal�nlevelet,reszelt fokhagym�t le�ntj�k meleg v�zzel majd �llni hagyjuk 4-5 napot,majd lesz�rj�k �s hozz�adjuk a te�skan�lnyi k�liszappant.

Hasznos lehet m�g kihelyezni sz�ncsapd�t (s�rga ragad�s lapok) amelyek nagyon hat�sosak t�likertben,f�lias�trakban.

De ha megjelen�s�k t�meges �s a levelek is m�r �sszesodr�dtak �s egyszerre sok n�v�ny�nket is k�ros�tj�k akkor haszn�ljunk lehet�leg valamilyen felsz�v�d� permetszert a biztos irt�suk �rdek�ben.

Kontakt szerekn�l ism�telj�k meg a kezel�st 7-10 nap m�lva.

Pirimor 50wg(felsz�v�d�) csak a lev�ltetveket puszt�tja m�s rovart nem

Teppeki 50wg (felsz�v�d�)

Chess 25wp (felsz�v�d�) hossz� hat�startalm� szer

Mospilan (felsz�v�d�)

Actara (felsz�v�d�)

Talstar 10ec (kontakt)

Karate (kontakt)

Decis (kontakt)