Leander betegs�gei

1. V�rusos megbeteged�sek

V�rusok az �l� szervezetet t�madj�k meg, a n�v�ny minden r�sz�t �rintheti a fert�z�s.

Terjed�s�k fert�z�tt beteg n�v�nyi r�szekkel(dugv�ny,mag,vir�gpor),eszk�z�kkel(metsz�oll�,f�r�sz,k�s)..stb. Permetszerekkel �s egy�b n�v�nyv�d�szerekkel nem lehet ellen�k v�dekezni ez�rt a megel�z�s a fontos. Beteg n�v�nyi r�szek elt�vol�t�sa,el�get�se, eszk�z�k fert�tlen�t�se.

V�rus : Mozaikv�rus

2. Bakt�riumos megbeteged�sek

�l� �s �lettelen n�v�nyen is meg�lnek, terjed�s�k beteg n�v�nyi r�szekkel,fert�z�tt talaj,eszk�z�k,sz�l,v�z,es� �tj�n. Sebeken,s�r�l�seken,a levelek l�gz�ny�l�sain vagy talaj �ltal jutank a n�v�nybe. Keze�ls�kre t�bbnyire k�l�nb�z� permetszerek vannak,ezekn�l a szerekn�l fontos,hogy a szer az adott betegs�get okoz� bakt�riumra,gomb�ra hasson.

Leanderr�k ,Olajfar�k

Leanderr�k vagy m�s n�ven olajfar�k a pseudomonas savastaoni bakt�rium fert�z�s �s az �ltal keletkezett r�kos sebek k�pz�d�se.

E bakt�riumok �l� �s �lettelen n�v�nyen is meg�lnek,sokf�le k�pen terjednek, legink�bb beteg n�v�nyi r�szek pl. �g,dugv�ny, mag,vir�gpor �tj�n. Terjedhet rovarok �ltal (tetvek,atk�k,kab�c�k,m�hek) a rovarok a beteg n�v�ny nedveit sz�vogatj�k majd a beteg n�v�ny nedveit �tviszik m�s n�v�nyre ezzel tov�bbadva a fert�z�st. M�hek,lepk�k,kab�c�k beporz�skor vir�gpor �tj�n terjesztik tov�bb.

A sz�l,es�, locsol�skor a sz�tfr�cs�g� v�zcseppek is tov�bb�tj�k a k�rokoz�t.

Megeml�ten�m m�g az esetleges saj�t hanyags�gunkat is,eszk�zeink a metsz�oll�,f�r�sz,k�s,cserepek...stb hi�nyos fert�tlen�t�s�vel is tov�bbadhatjuk.

Metsz�s ut�n aj�nlatos az eszk�z�ket hip�s vagy domestosos v�zbe elmosni, de ugyan ez vonatkozik az �ltet� ed�nyek,al�t�tek fert�tlen�t�s�re is.

A bakt�rium beker�l�s�t k�vet�en az eg�sz n�v�ny�nk megbetegszik �s teljes eg�sz�ben fert�z�tt� v�lik. Lappang�si ideje lehet 3-6 h�nap,de el�fordulhat az is,hogy a n�v�ny�nk fert�z�tt de teljesen t�netmentes ak�r �veken kereszt�l is. A betegs�g megjelen�s�t �s t�neteinek m�rt�k�t nagyban befoly�solhatj�k a tart�si �s term�szeti t�nyez�k.

N�v�ny�nk b�rmely r�sz�n jelentkezhetnek a fert�z�tts�g t�netei kisebb nagyobb m�rt�kben.

Korai st�dium�ban a leveleken �s vir�gzat�n vehet� �szre legink�bb, majd k�s�bb a sz�ron is l�that�ak lesznek a r�kos sebek.

Lev�lzet�n megjelenhet a lev�lny�ln�l �s a lev�l fon�kjain barn�s feket�s burj�nz� szem�lcs szer� kin�v�s form�j�ban, a f�erezetn�l a lev�l jellegzetesen megt�rik a burj�nz� sebn�l. De el�raszthatja az eg�sz levelet kerek s�rga sz�l� fekete kit�remked�sekkel, ilyenkor a lev�l deform�l�dik,torzul.

Vir�gzat�n �s a vir�gbug�n is kor�n �szrevehet� jeleket mutathat a betegs�g. Ez esetben a vir�g nem tud kifejl�dni,a cs�szelevelek �s a bimb�kezdem�ny barn�s rothad�shoz hasonl� t�neteket mutat, az elbarnult bimb� lehullik �s hely�n megindul a gubacs szer� burj�nz�s.

Magtokokon mutatkozhatnak a fert�z�s jelei az apr� gombost� nagys�g� feket�s kidudorod�st�l az eg�szen deform�l�dott, befeketedett torz magtokig.

N�v�ny sz�rain �ltal�ban s�lyosabb esetben vehet�ek �szre. De olyan is el�fordul,hogy csak a sz�ron j�n el� az elv�ltoz�s, sem a lev�lzeten sem a vir�gbug�n nem l�that�ak a fert�z�tts�g kezdeti jelei.

A mai tudom�ny �ll�spontja szerint gy�gy�thatatlan, m�g nem tudtak ellene megfelel� szert kifejleszteni, ez�rt nagy figyelmet kell szentelni a megel�z�sre!

Megel�z�s lehet:

- Rendszeres rezes n�v�ny v�d�szeres permetez�s

(Nordox 75wp,Sergomil,Astra,Cupertine-M,Kasumin)

- Rovarok (atka,tetvek,kab�c�k)elleni permetez�s

atka ellen: Nissorun 10wp,Sanmite,Ortus,Floramite,

tetvek ellen: Actara,Mospilan,Vektafid….

- Eszk�z�k,kez�nk fert�tlen�t�se

- Eg�szs�ges n�v�ny beszerz�se…

(Vegy�k j�l szem�gyre a v�s�roland� p�ld�nyt nincs-e rajta betegs�gre utal� jel, igaz k�ls�leg lehet eg�szs�ges l�tszik de bele nem l�thatunk.)

- S�r�l�s vagy metsz�s ut�ni heg lez�r�sa

(olt�visszal,m�hviasszal mert van,hogy s�r�l�sen kereszt�l jut be a bakt�rium a n�v�nybe)

Ha m�gis bek�vetkezett a fert�z�s akkor aj�nlatos(?) a n�v�nyt megsemmis�teni,ennek legmegfelel�bb m�dja az lenne ha az eg�sz n�v�nyt f�ldj�vel egy�tt t�zre dobjuk. De akinek erre nincs lehet�s�ge az a lemetszett �gakat t�zelje csak el a f�ldet aj�nlott kuk�ba dob�s el�tt hip�s v�zzel le�nteni. Beteg n�v�ny f�ldj�t de dobjuk komposzt�l�ba sem.

Viszont ha m�gis �gy d�nt�nk,hogy kedvenc n�v�ny�nket megtartjuk �s ezzel a betegs�g�vel nevelj�k tov�bb akkor ezt a tov�bbiakban nagy odafigyel�ssel csin�ljuk, mert ak�r a k�rnyezet�nkben l�v�k vir�gj�t is megfert�zhetj�k. Nagyon fontos,hogy beteg fert�z�tt n�v�nyt ne szapor�tsunk, ne is adjunk senkinek se szapor�t�anyagot(�gat,magot)r�la.Teljes gy�gyul�sa nem lehets�ges a n�v�nynek,de ma m�r sok olyan szer van amivel r�videbb hosszabb id�re teljesen t�netmentess� lehet tenni a n�v�nyt.Ha  a betegs�g megjelenik akkor a beteg r�szt(levelet,�gat) elt�vol�tjuk a n�v�nyt k�l�n�ts�k el messze a t�bbit�l. Majd a fentebb eml�tett rezes szerekkel pernetezz�k le �s �nt�zz�k be a f�ldj�t 7-10 naponk�nt legal�bb 5 alkalommal.

Neh�z eld�nteni mi a helyes �t, sz�v�nkre vagy az esz�nkre hagyatkozunk mikor meghozzuk beteg n�v�ny�nk felett a v�gs� d�nt�st. Megtartsuk-e a beteg kedvenc�nket vagy „szabaduljunk” meg t�le? 

Sz�momra mindig neh�z volt a d�nt�shozatal ha egy-egy n�v�nyemen jelentkeztek a t�netek �s megmondom �szint�n volt,hogy elt�zeltem de volt,hogy minim�lis t�nettel rendelkez� p�ld�nyt megtartottam,metszettem,kezeltem,kezelem.Ut�bbi d�nt�semet nem b�ntam meg mert a betegs�g ellen�re az egyik legszebben vir�gz� p�ld�nyom lett, 2 �ve teljesen t�netmentes,lev�lzetileg,vir�gilag.

Sajnos sok ember a mai napig is �gy tekint erre a betegs�gre mint valami „fekete himl�re” �s feleslegesen. �n javaslom,hogy ha a lev�lk�n vagy sz�r�n megjelenik meg egy-egy apr�cska p�tty, akkor ne �t�lj�k azonnal hal�lra a n�v�nyt ha van lehet�s�g�nk a kezel�s�re �s tov�bbi gondoz�s�ra. R�ad�sul csak biztos t�netfelismer�skor lehet r�mondani,hogy ez bizony r�k!  Mert megeshet,hogy rovarok �ltali sz�r�s,r�g�s hegesed�s nyom�t vagy j�gver�s okozta heget,de egy�b s�r�l�st is v�lj�k t�vesen r�kos jelnek. Leander tart�s�t annak aj�nlom aki ezzel a betegs�ggel egy�tt tud �lni ha a n�v�nyei megbetegednek.

Mivel a n�v�nyek szabad tart�sban vannak, kivannak t�ve sok kedvez�tlen k�ls� t�nyez�nek amit�l megv�deni nem tudjuk �ket. Soha nem tudhatja senki sem mikor fogja fel�tni a fej�t ez a bakt�riumos betegs�g a kedvencei k�z�tt.

Xylella fastidiosa

Kab�c�k �ltal terjesztett bakt�riumos betegs�g.

A bakt�rium sebeken,levelek l�gz�ny�l�sain behatol a n�v�nybe �s g�tolja a n�v�ny v�z �s �sv�nyi anyag felv�tel�t. Lappang�si ideje lehet ak�r 9-12 h�nap is,meleg,p�r�sabb helyeken gyorsabb a lefoly�sa.

Fert�z�s els� jelei a leveleken perzsel�d�shez hasonl� sz�rad�st okoz majd el�ri az �gakat �s v�g�l az eg�sz n�v�ny kisz�rad�s�t okozhatja ak�r 1-2 �ven bel�l(olajfa,leander).

Terjed�se beteg n�v�nyi r�szekkel,sz�l es�,eszk�z�k..stb.

A bakt�rium ellen nem tudtak m�g megfelel� szert kifejleszteni �s ahol nem rendeltek el felsz�mol�si int�zked�st a beteg f�k,n�v�nyek a hely�k�n maradtak �gy ezzel tov�bb fert�zve a k�rnyezet�ket. Az�rt nagyon fontos lenne a megel�z�s,nem javasolt fert�z�tt orsz�gokb�l n�v�nyt,magot rendelni.

Betegs�g jelen van, Taiwan,�szak �s D�l Amerika, �s a hozz�nk legk�zelebbi Olaszorsz�g d�li r�gi�iban.

�jabb kutat�sok szerint nem minden n�v�nyn�l okoz teljes kisz�rad�st, bizonyos cirtrus,�szibarack fajt�kn�l r�szben sz�radtak le az �gak viszont meg�llnak a fejl�d�sben �s term�ketlenn� v�lnak.

3. Gomb�s megbeteged�sei

Pal�ntad�l�s

T�bb gombafaj egy�ttesen okozhatja.

Kialakul�s�nak okai lehetnek: talaj fert�tlen�t�s �s a magok cs�v�z�s�nak hi�nya,meleg-p�r�s k�rnyezet,f�nyhi�ny, szell�ztet�s hi�nya, s�r�re vetett magok vagy zs�foltra kit�zdelt pal�nt�k.

A pal�nta sz�ra �s a gy�k�rzete elkezd v�konyodni,rohadni ez�ltal ell�gyul �s a pal�nta eld�l. A magd�lt pal�nt�kat t�vol�tsuk el a talajt fert�tlen�ts�k.

Erre alkalmas n�v�ny v�d�szer a Dithane 45 (n�v�nyre), Basamid (talajra)

Talajfert�tlen�t�sre alkalmas bioszer a zsurl� tea,kamillatea.

Sz�rkepen�sz

Legink�bb tavasszal,�sszel a sok csapad�k �s magas p�ratartalom miatt kialakul� gomb�s eredet� megbeteged�s.

El�fordulhat h�v�sebb,csapad�kosabb nyarakon is, ak�r teleltet�s alatt is a p�r�s,h�v�s,f�nyszeg�ny �s rosszul szell�z� teleltet� helys�gekben. N�v�nyeinkbe leveg� �tj�n sebeken,s�r�l�seken kereszt�l jut be.

Megt�madja a rothad� vir�gokat,fiatal hajt�sokat,leveleket.

Teleltet�be ne vigy�k nedves lev�lzettel a n�v�nyt, le nem esett vir�gokat szedj�k le(pl. dupla vir�g� leanderekn�l),t�bbsz�ri szell�ztet�s javasolt.

Sz�rkepen�sz elleni permetszer: Teldor 500sc, Switch 62.5wg, Quadris, Curzate

Gy�k�rrothad�s

Talajlak� rothad�st okoz� gombafaj okozza. Pang� v�zt�l �tt�zott,hideg,nyirkos �s rossz v�zelvezet�s� talajokban k�nnyen elszaporodik.

Betegs�g els� jelei hamar �szrevehet�ek a levelek lekonyul�s�val,mattul�s�val, a fiatal dugv�nyok z�ld sz�r�nak "�ssze aszalod�s�val". Olyan mintha n�v�ny�nk "szomjazna" pedig a talaja nedves.

M�g megfelel� id�ben �szlelj�k a jeleket akkor a n�v�nyt vegy�k ki a cser�pb�l,t�vol�tsuk el a f�ldet,gy�kereit mossuk le. Ha legal�bb a gy�k�rzet fele �p �s nem barn�s,ny�lk�s,elhalt, akkor lehet m�g es�ly a megment�s�re.

K�sz�ts�nk 0.2%-os MycoStop vagy Topsin 70M oldatot majd ebbe �ll�tsuk bele 10-20 percre �gy, hogy a megmaradt �p gy�kereket j�l ellepje az oldat.

Ezut�n steril,j� v�zelvezet�s� f�ldbe �ltess�k el,a megmaradt oldattal minim�lisan meglocsolhatjuk,majd rakjuk meleg,vil�gos helyre.

Ha nagyobbacska a n�v�ny �n ilyenkor szoktam metszeni az �gakb�l, egyr�szt az�rt mert a kev�s gy�k�rzet nem lesz k�pes ell�tni az eg�sz n�v�nyt �s ne er�lk�dj�n ink�bb regener�l�djon.

M�sr�szt a metszett �gakat meglehet pr�b�lni kigy�kereztetni(szokott siker�lni), �gy nagyobb az es�ly,hogy marad n�v�ny�nk az adott fajt�b�l.

Rothad�st megel�zhetj�k ha ker�lj�k a t�llocsol�st,pang� vizet.

Haszn�ljunk lyukas cserepeket al�t�ttel, h�v�s id�ben ne �lljon a v�z az al�t�tekben sem.

F�ldkever�khez �ltet�skor adhatunk,perlitet,Stockosorb granul�tumot, apr�ra z�zott Zeolitot(100% tisztas�g�t).Ezek magukba sz�vj�k a felesleges vizet majd csak annyit adnak ki magukb�l amennyire a n�v�nynek sz�ks�ge van �s m�r ezek �nmagukban talajlaz�t�ak is.

�ltet�skor lehet a dugv�ny gy�ker�hez adni kev�s MycoStop gomba�l�t, vagy a f�ldkever�khez keverhet�nk biokert�szetekben is haszn�lhat� Trifendert ami egy term�sn�vel�, emellett er�s�ti a gy�k�rzetet m�g r�ad�sul olyan term�szetes anyagokat tartalmaz ami t�vol tartja a talajlak� k�rokoz�kat.

N�lam a rothad�sos betegs�g tavaly a teleltet�s alatt, fiatal dugv�nyokn�l jelentkezett. Az id�n homok�gyon telelnek a fiatal csemet�k.

L�nyege,hogy egy teli rekesz alj�ra homokot sz�runk kb.2-3cm vastagon, majd erre helyezz�k a cserepes csemet�ket. Locsol�s ut�n a felesleges vizet a homok beissza �gy nem fog a rekesz alj�ban locsol�s ut�n a v�z tocsogni.

(Dugv�ny nevel�sn�l is lehet ezt a m�dszert haszn�lni ! Gy�keres �gak becserepez�s�t k�vet�en vizes homokra rakom a dugv�nyokat, a vizes homok lefele serkenti a gy�k�rzet n�veked�s�t �s mindig megfelel�en vizesen tartja a cser�p alj�n kib�j� hajsz�lgy�kereket.)

Kedves f�rumt�rsam Szilvia (sziszko72) aj�nlotta �s nagyon j�l bev�lt.